Érdekességek a bélyegzőről - online bélyegző rendelés
A bélyegzőkről – pontosabban pecsétekről – általában a gyertyaviaszba nyomott, titkos leveleket lezáró pecsétgyűrűk jutnak eszünkbe. Már abban az időben is az egyediség tanúsítását, illetve a küldő személyazonosságának bizonyítását szolgálták. A lezáró pecséteken kívül voltak hivatalos iratok aljára illesztett, zsinóros és zsinór nélküli nagy becsben tartott pecsétnyomókkal készített változatok is.
A világ első ismert kézi bélyegzőjét 1449-ben használták Velencében „Mediolarum Cursores“ (országok futára) felirattal, melyet postai bélyegzőként alkalmaztak. Ez egy kör alakú bélyegző (pontosabban pecsét) volt, középen Francesco Sforza milánói herceg címerével.
Csak a 17. század közepétől maradtak fent nagy számban levelek, melyekről tanulmányozhatóak voltak a pecsét lenyomatok. A bélyegzők használata igazából ebben az időben terjedt el. Ekkor jelentek meg a dátummal, és pár esetben még pontos idővel is ellátott pecsétek, amiket elsősorban a postai tevékenység koordinálására használtak. Az első dátumot is tartalmazó pecsét lenyomat 1661-ből származik. Ezek után, viszonylag korán jelent meg az első "fizetve" témájú bélyegző Londonban "Paid One Penny" szöveggel 1681-ben.
A ma is használt gumis bélyegzők története a gumi felfedezésével kezdődött, amikor Charles Marie de la Condamine francia tudós rátalált erre az érdekes anyagra 1736-ban az Amazonas vidékén. Majd bő száz évvel később a gumi mai formáját az azonos keresztnévvel rendelkező Charles Goodyear kísérletezése folyamán nyerte el. Történt akkor, hogy Goodyear véletlenül egy kis nyers gumit ejtett forró kénbe, melynek köszönhetően a gumi megszilárdult.
A bélyegzők gyártása az 1900-as években lendült fel, amikor is több prototípus is elkészült. Már egész korán megjelentek olyan modellek, mint a dátum, vagy automata sorszámozó bélyegzők. A bélyegzőkészítés ezek után gyors fejlődésnek indult, melyhez hozzájárult a technológia modernizálódása is. Üzemszerű előállításának megjelenése gyors elterjedéséhez vezetett, főleg az üzleti és hivatali környezetben, megkönnyítve az adminisztrációs munkákat. Külön iparág épült a bélyegző gyártásra, és hamarosan megjelentek azok a világmárkák, amiket ma már óriási bélyegző és pecsét készítő üzemek ontanak magunkból.
A bélyegzőkészítés a technika fejlődésével együtt változik. Míg a nyomtatás kezdetekor minden egyes betűt kézzel faragtak ki, ma már lézeres gravírozással, vagy fotópolimeres technológiával készítik. Bár az utóbbi technológia előbb volt, mint a lézeres, kevés mennyiségű bélyegző gyártása esetén időigényes a folyamat, ezért egyre elterjedtebb a lézergravírozással készült bélyegző.
A valóságban magát a szerkezetet a különböző márkák gyártói készítik hatalmas üzemeikben szerte a világon. Ezeket nyers házaknak is nevezhetjük, mivel nem tartalmaznak szöveglemezt. Az ilyen nyers bélyegző házak kerülnek a nyomdákhoz, lézergravírozókhoz és bélyegzőkészítő stúdiókhoz, ahol legtöbbször csupán a szöveglemezt gyártják le hozzá. Mint már fent említettük, a bélyegző szöveglemezét kétféleképpen készíthetjük el: - lézergravírozás - fotópolimeres technika